Most ez volt.
Tök jó dokumentumfilm Roger Corman-ről, akinek rengeteget köszönhet az amerikai filmkészítés.
És még most, 87 évesen is forgat.

Most ez volt.

Tök jó dokumentumfilm Roger Corman-ről, akinek rengeteget köszönhet az amerikai filmkészítés.

És még most, 87 évesen is forgat.

grofjardanhazy:

The Beast Of Budapest (1958)
Zseniális Szörnyű hollywoodi B-film az ‘56-os forradalomról, gyakran magyar nyelvi hibákkal, (ld. az utolsó képen a “Rusky menj haza”. Majdnem husky, annak legalább lett volna értelme!) Monarchia-kori kitüntetésekkel az embereken, sőt, a Himnuszt is a frankó verbunkos dallamra sikerült ráhúzni az illetékesnek!


A történet középpontjában egy politika által megosztott szerelmespár áll. Földessy Marika a néphadsereg egyik tábornokának lánya meggyőződéses kommunista, aki minden igyekezetét latba veti, hogy udvarlóját, Tolnai Károlyt, egy liberális gondolkodású, elbocsájtott egyetemi tanár fiát a párt hű támogatójává tegye. Október 23-án az egyetemi ifjak a szabadság iránti vágyuknak addig soha nem látott tömeggyűlésen adnak hangot, amelyet Zágon Ottó, az Államvédelmi Hatóság vezetője csak azért nem fojt azonnal vérbe, mert remek alkalomnak tartja arra, hogy letartóztassa a felkelők vezetőit. Elsőként Tolnai professzorra sújt le Zágon bosszúja, amely azonban csak felgyorsítja a Budapest utcáin kibontakozó eseményeket. A rádió épületénél Károly már a felkelők egy csoportjának vezére, és nemsokára Marikának is szembesülnie kell mindazzal a szörnyűséggel, amelyet a kommunista rémuralom jelent. Zágon a szovjet megszállók segítségében bízik, de hamarosan rájön, hogy jobb, ha azonnal menti az irháját.A budapesti rém igazi hollywoodi B-film, azaz a szórakoztató műfajok követelményei szerint készített, alacsony költségvetésű produkció, amely témáján túl annak révén lehet érdekes számunkra, ahogy a stúdióban készült drámai jeleneteket a budapesti utcákról származó, archív híradófelvételekkel egészítették ki.A szereposztásban az amerikai színészek, például Gerald Milton (Zágon) vagy John Hoyt (Tolnai professzor) mellett a nagyobb hitelesség érdekében olyan európai származású színészek is helyet kaptak, mint a német Violet Rensing (Marika) vagy az osztrák John Mylong (eredeti nevén Johan Mylong-Münz, Földessy tábornok szerepében). A film rendezője, Harmon Jones vágóként dolgozott olyan játékfilmekben, mint az Anna és a sziámi király, a Bumeráng, vagy a Pánik az utcán, mielőtt játék- és tévéfilmrendezőként folytatta volna pályáját.

gif: grofjardanhazy

Na, gyorsan meg is néztem, igazából picit jobbra számítottam. :((((
Mondjuk még mindig jobb, mint a Szabadság, szerelem! grofjardanhazy:

The Beast Of Budapest (1958)
Zseniális Szörnyű hollywoodi B-film az ‘56-os forradalomról, gyakran magyar nyelvi hibákkal, (ld. az utolsó képen a “Rusky menj haza”. Majdnem husky, annak legalább lett volna értelme!) Monarchia-kori kitüntetésekkel az embereken, sőt, a Himnuszt is a frankó verbunkos dallamra sikerült ráhúzni az illetékesnek!


A történet középpontjában egy politika által megosztott szerelmespár áll. Földessy Marika a néphadsereg egyik tábornokának lánya meggyőződéses kommunista, aki minden igyekezetét latba veti, hogy udvarlóját, Tolnai Károlyt, egy liberális gondolkodású, elbocsájtott egyetemi tanár fiát a párt hű támogatójává tegye. Október 23-án az egyetemi ifjak a szabadság iránti vágyuknak addig soha nem látott tömeggyűlésen adnak hangot, amelyet Zágon Ottó, az Államvédelmi Hatóság vezetője csak azért nem fojt azonnal vérbe, mert remek alkalomnak tartja arra, hogy letartóztassa a felkelők vezetőit. Elsőként Tolnai professzorra sújt le Zágon bosszúja, amely azonban csak felgyorsítja a Budapest utcáin kibontakozó eseményeket. A rádió épületénél Károly már a felkelők egy csoportjának vezére, és nemsokára Marikának is szembesülnie kell mindazzal a szörnyűséggel, amelyet a kommunista rémuralom jelent. Zágon a szovjet megszállók segítségében bízik, de hamarosan rájön, hogy jobb, ha azonnal menti az irháját.A budapesti rém igazi hollywoodi B-film, azaz a szórakoztató műfajok követelményei szerint készített, alacsony költségvetésű produkció, amely témáján túl annak révén lehet érdekes számunkra, ahogy a stúdióban készült drámai jeleneteket a budapesti utcákról származó, archív híradófelvételekkel egészítették ki.A szereposztásban az amerikai színészek, például Gerald Milton (Zágon) vagy John Hoyt (Tolnai professzor) mellett a nagyobb hitelesség érdekében olyan európai származású színészek is helyet kaptak, mint a német Violet Rensing (Marika) vagy az osztrák John Mylong (eredeti nevén Johan Mylong-Münz, Földessy tábornok szerepében). A film rendezője, Harmon Jones vágóként dolgozott olyan játékfilmekben, mint az Anna és a sziámi király, a Bumeráng, vagy a Pánik az utcán, mielőtt játék- és tévéfilmrendezőként folytatta volna pályáját.

gif: grofjardanhazy

Na, gyorsan meg is néztem, igazából picit jobbra számítottam. :((((
Mondjuk még mindig jobb, mint a Szabadság, szerelem! grofjardanhazy:

The Beast Of Budapest (1958)
Zseniális Szörnyű hollywoodi B-film az ‘56-os forradalomról, gyakran magyar nyelvi hibákkal, (ld. az utolsó képen a “Rusky menj haza”. Majdnem husky, annak legalább lett volna értelme!) Monarchia-kori kitüntetésekkel az embereken, sőt, a Himnuszt is a frankó verbunkos dallamra sikerült ráhúzni az illetékesnek!


A történet középpontjában egy politika által megosztott szerelmespár áll. Földessy Marika a néphadsereg egyik tábornokának lánya meggyőződéses kommunista, aki minden igyekezetét latba veti, hogy udvarlóját, Tolnai Károlyt, egy liberális gondolkodású, elbocsájtott egyetemi tanár fiát a párt hű támogatójává tegye. Október 23-án az egyetemi ifjak a szabadság iránti vágyuknak addig soha nem látott tömeggyűlésen adnak hangot, amelyet Zágon Ottó, az Államvédelmi Hatóság vezetője csak azért nem fojt azonnal vérbe, mert remek alkalomnak tartja arra, hogy letartóztassa a felkelők vezetőit. Elsőként Tolnai professzorra sújt le Zágon bosszúja, amely azonban csak felgyorsítja a Budapest utcáin kibontakozó eseményeket. A rádió épületénél Károly már a felkelők egy csoportjának vezére, és nemsokára Marikának is szembesülnie kell mindazzal a szörnyűséggel, amelyet a kommunista rémuralom jelent. Zágon a szovjet megszállók segítségében bízik, de hamarosan rájön, hogy jobb, ha azonnal menti az irháját.A budapesti rém igazi hollywoodi B-film, azaz a szórakoztató műfajok követelményei szerint készített, alacsony költségvetésű produkció, amely témáján túl annak révén lehet érdekes számunkra, ahogy a stúdióban készült drámai jeleneteket a budapesti utcákról származó, archív híradófelvételekkel egészítették ki.A szereposztásban az amerikai színészek, például Gerald Milton (Zágon) vagy John Hoyt (Tolnai professzor) mellett a nagyobb hitelesség érdekében olyan európai származású színészek is helyet kaptak, mint a német Violet Rensing (Marika) vagy az osztrák John Mylong (eredeti nevén Johan Mylong-Münz, Földessy tábornok szerepében). A film rendezője, Harmon Jones vágóként dolgozott olyan játékfilmekben, mint az Anna és a sziámi király, a Bumeráng, vagy a Pánik az utcán, mielőtt játék- és tévéfilmrendezőként folytatta volna pályáját.

gif: grofjardanhazy

Na, gyorsan meg is néztem, igazából picit jobbra számítottam. :((((
Mondjuk még mindig jobb, mint a Szabadság, szerelem!

grofjardanhazy:

The Beast Of Budapest (1958)


Zseniális Szörnyű hollywoodi B-film az ‘56-os forradalomról, gyakran magyar nyelvi hibákkal, (ld. az utolsó képen a “Rusky menj haza”. Majdnem husky, annak legalább lett volna értelme!) Monarchia-kori kitüntetésekkel az embereken, sőt, a Himnuszt is a frankó verbunkos dallamra sikerült ráhúzni az illetékesnek!

A történet középpontjában egy politika által megosztott szerelmespár áll. Földessy Marika a néphadsereg egyik tábornokának lánya meggyőződéses kommunista, aki minden igyekezetét latba veti, hogy udvarlóját, Tolnai Károlyt, egy liberális gondolkodású, elbocsájtott egyetemi tanár fiát a párt hű támogatójává tegye. Október 23-án az egyetemi ifjak a szabadság iránti vágyuknak addig soha nem látott tömeggyűlésen adnak hangot, amelyet Zágon Ottó, az Államvédelmi Hatóság vezetője csak azért nem fojt azonnal vérbe, mert remek alkalomnak tartja arra, hogy letartóztassa a felkelők vezetőit. Elsőként Tolnai professzorra sújt le Zágon bosszúja, amely azonban csak felgyorsítja a Budapest utcáin kibontakozó eseményeket. A rádió épületénél Károly már a felkelők egy csoportjának vezére, és nemsokára Marikának is szembesülnie kell mindazzal a szörnyűséggel, amelyet a kommunista rémuralom jelent. Zágon a szovjet megszállók segítségében bízik, de hamarosan rájön, hogy jobb, ha azonnal menti az irháját.

A budapesti rém igazi hollywoodi B-film, azaz a szórakoztató műfajok követelményei szerint készített, alacsony költségvetésű produkció, amely témáján túl annak révén lehet érdekes számunkra, ahogy a stúdióban készült drámai jeleneteket a budapesti utcákról származó, archív híradófelvételekkel egészítették ki.

A szereposztásban az amerikai színészek, például Gerald Milton (Zágon) vagy John Hoyt (Tolnai professzor) mellett a nagyobb hitelesség érdekében olyan európai származású színészek is helyet kaptak, mint a német Violet Rensing (Marika) vagy az osztrák John Mylong (eredeti nevén Johan Mylong-Münz, Földessy tábornok szerepében). A film rendezője, Harmon Jones vágóként dolgozott olyan játékfilmekben, mint az Anna és a sziámi király, a Bumeráng, vagy a Pánik az utcán, mielőtt játék- és tévéfilmrendezőként folytatta volna pályáját.

Na, gyorsan meg is néztem, igazából picit jobbra számítottam. :((((

Mondjuk még mindig jobb, mint a Szabadság, szerelem!

és neked mi az indián neved?

és neked mi az indián neved?

boldogság

eggyel több diplomás munkanélküli

budapestposter:

1953

29. Vég Béla!!!!! micsoda komcsi humor!

latimes:

pbsamericanmasters:

Happy Birthday, Maurice Sendak!Thanks for all the stories and showing us that a little imagination can go a long way! To celebrate, you must do three things today:

1. Check out today’s Google Doodle 

2. Learn about Sendak’s life

3. Listen to Sendak read ‘Where the Wild Things Are’

Also check out the touring exhibition “Maurice Sendak: 50 Years, 50 Works, 50 Reasons,” which is currently hosted by the Walt Disney Family Museum in San Francisco until July 7.

számomra egyébként érthetetlen, hogy a Where the Wild Things Are-nak a magyar kiadását hogyan kúrhatták el ennyire:

mármint persze, Spike Jonze, meg a film miatt adták ki egyáltalán itthon a könyvet, de hát úristen, ezt mégis hogy? 9-99 éves korig? mi-a-fasz? tényleg, azért ez a könyv Sendak rajzai nélkül, hát nem is tudom

(via pappito)

ezután remélem a spílerben veszel nekem egy steaket!

milyen elkeseredett nyomorultnak kell lenni ahhoz,

antonneutron:

hogy valaki beküldje “az áradással kapcsolatos” képeit és videóit az rtl klubnak?

az megint más, hogy az időjárásjelentés közben be is mutatják a nyilvánvalóan telefonnal készített béna videókat, közben ki is van írva, hogy kinek az ügyes kezeit dicséri

na mi van, megint nem válogatták be a te képeidet? :(